Hogyan csökkenthetők a költségek és a kockázat anyagvizsgálatokkal?
Ha nem fordítanak kellő figyelmet egy szerkezet, létesítmény állapotára, a károsodás valószínűsége és a következmény súlyossága egyaránt növekedhet, és ezzel együtt a meghibásodási kockázat is magasabb lesz. Rendszeres anyagvizsgálatokkal és állapotellenőrzések segítségével a kockázat és a következmény által okozott kár jelentősen csökkenthető.
Szerkezetink, létesítményeink alkalmasságát egy adott feladatra az ’anyag – konstrukció – terhelés’ hármas közötti kölcsönhatás határozza meg. Hiába megfelelő bármelyik két paraméter, ha a harmadik nem kapott kellő figyelmet a tervezés, a gyártás és az üzemeltetés során, az idővel az alkatrész meghibásodását okozza. Szerkezeteink, üzemelő gépeink gazdaságos és biztonságos működtetéséhez elengedhetetlen állapotuk pontos ismerete, hiszen ez alapján előre tervezhető karbantartásuk vagy károsodási folyamatuk lassítható.
A műszaki gyakorlatban a kockázat a meghibásodás valószínűsége és a következmények szorzataként definiálható fogalom, hiszen gyakran nem a tönkrement alkatrész javítása, pótlása kerül sokba, hanem a más berendezésekben vagy a környezetben okozott károk elhárítása, illetve az állásidő alatt kiesett üzleti bevétel. A következmények között nemcsak anyagi vonzatú elemek szerepelhetnek, hanem például bizalomvesztés és a felelősség kérdése is. A legjobb, műszakilag és gazdaságilag is elfogadható megoldást az adja, ha a kockázatot igyekeznek minimálisra csökkenteni, optimális költségek mellet. Ennek egyik eszköze egy jól felépített minőségirányítási rendszer működtetése anyagvizsgálattal és rendszeres ellenőrzésekkel, illetve a tervezés, gyártás és üzemeltetés során alkalmazott diagnosztikai nézőpont.
Mindhárom folyamatszakaszban új szemléletet honosított meg az a kockázatalapú karbantartási rendszer térhódítása, melynek egyik igen szemléletes ábrázolási módja a kockázati mátrix alkalmazása (1. ábra).
1. ábra A kockázati mátrix
Rendszerint a függőleges tengelyen ábrázolt a káresemény bekövetkeztének valószínűsége, a vízszintes tengelyen, pedig a következmények mértéke. A szerkezet minden egyes elemét megvizsgálva, azok besorolhatók a mátrix különböző meghibásodási kockázatot jelentő területeibe. Ha a továbbiakban nem fordítanak kellő figyelmet az alkatrész állapotára, könnyen belátható, hogy a károsodás valószínűsége és a következmény súlyossága egyaránt növekedhet és ezzel együtt a meghibásodási kockázat is magasabb lesz. Befektetéssel, rendszeres anyagvizsgálatokkal és állapotellenőrzések segítségével a kockázat és a következmény által okozott kár csökkenthető. Gazdaságilag ez a befektetés haszon vagy megtakarítás formájában jelentkezik az üzemeltetőnél, és tapasztalataink alapján ez utóbbiak sok esetben egy nagyságrenddel haladják meg azt az összeget, amit az állapotellenőrzésekre fordítani kell. Természetesen a kockázat sosem csökkenthető nullára, de a gazdaságos optimumra törekedni célszerű. Itt is jellemző a 20–80 szabály, mely szerint már 20 % ráfordítással a kockázat 80 %-ban csökkenthető.
Az AGMI ZRt által végzett anyagvizsgálatok más szakterületi elemzésekhez kapcsolódóan számos esetben nyújtottak segítséget az anyagok tulajdonságainak, hibáinak és viselkedésének meghatározásában, az üzemeltetési biztonság növelésében, a berendezések állapotfelmérésében és maradék élettartam számításaiban, illetve minősítési vagy diagnosztikai vizsgálatoknál. A tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során felbukkanó néhány jellemző hibát mutatnak be a 2–3. ábrák, melyek kellő előrelátással és anyagvizsgálatokkal megelőzhetők lettek volna.
 |
 |
|
| 2. ábra Tervezési hiba Korrodált acélcső |
3. ábra Kivitelezési hiba Repedés hegesztési varrat ömledékében |
A folyamatos állapotfelügyelet célzott, hatékony anyagvizsgálati eljárásokkal kiegészítve lehetőséget ad a potenciális hibaforrások felderítésére, melyek következményeik, súlyosságuk alapján rangsorolhatók és elháríthatók. Az erre fordított befektetés hosszabb távon nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi haszonként is jelentkezik.
Rózsavölgyi Zsolt
Irodalom:
[1] Lenkeyné dr. Biró Gyöngyvér, Dr. Tóth László : Kockázatalapú szemlélet alkalmazása a szerkezetek megbízhatóságának értékelésében (IX. Országos Törésmechanikai Szeminárium)
[2] Méhész István – Rózsavölgyi Zsolt : A roncsolásmentes vizsgálatok kiterjesztett alkalmazása az élettartam menedzselésben (Anyagvizsgálók Lapja, válogatásszám)
